A 7. osztályosok kirándulásának első állomása Székesfehérvár egyik szép látványossága, a Bory-vár volt.
A várat Bory Jenő
(1879-1959) szobrászművész és építészmérnök építette saját
tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak. A műteremben szobor-
és képkiállítást láthattunk. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz
szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is
megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a
Kápolnában a Hitvesi szeretet szobrát láthattuk. A délelőtt nagy részét itt
töltöttük, majd Tapolca felé vettük az irányt.
Útközben Tihanynál megmártóztunk a Balatonban, majd
felfrissülve érkeztünk meg Tapolcára. A Dream Team
Café Étteremben finom ebéddel vártak bennünket, majd indultunk a
tavasbarlangba.
A Tapolcai-tavasbarlangot
1903-ban fedezték fel kútásás
közben, amelyet később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez
volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is
használt barlang.
A tavasbarlang
vízutánpótlása két úton történik. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg karsztvizek
érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő
karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől
felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen - 30 °C -nál –
melegebb termálvíz tör fel a
Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből. A hideg és a meleg karsztvizek keveredése üregeket, járatokat
old ki a mészkőben. Százezer év alatt így jött létre a
Tapolcai-tavasbarlang is, amely része a város alatti, immár 10 km hosszúságban
feltárt barlangrendszernek. A térség későbbi kiemelkedése miatt a barlangok
legfelső része szárazzá vált.
Az
összekeveredett 20 °C -ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak
a felszín alatt, majd a Malom-tó
forrásaiban látnak napvilágot. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a
barlangi csónakázást.
A csónakázás előtt megtekintettük a fogadóépületben lévő kiállítást,
mely bemutatta a karsztvidékek csodálatos világát. 10 terem különleges
látnivalói kalauzoltak a titokzatos barlangok világában. A gyerekeket
kúszóbarlang várta, és ősföldrajzi festmények engedtek bepillantást letűnt
korok élővilágába. A térhatású fotók és a film segítségével magunk is föld
alatti felfedezőutakon jártunk. A
Lóczy-termen áthaladva megérkeztünk a legnagyobb izgalmakat ígérő részhez, a
csónakázáshoz. A türkizkék víz körülbelül 18-20 °C-os, és a legtöbb helyen csupán derékig
ér. A csónakok útja a víz által kialakított járatokon át vezetett, amelyeket szépen ki is világítottak,
és a kialakított útvonalon mindenki ügyesen manőverezett.
Kirándulásunk utolsó
állomása a Malom-tó volt, melynek vize egész évben kellemes a 18 hőfokon
feltörő karsztvíz révén. A tóban rengeteg nagyra nőtt, telepített aranyhalat
láthattunk, melyek káprázatos látványt nyújtottak.
A napot fagyizással
zártuk, majd jókedvűen indultunk hazafelé.