A várat Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök építette saját tervei és fantáziája alapján 40 nyáron keresztül, emléket emelve a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak. A műteremben szobor- és képkiállítást láthattunk. A Százoszlopos udvar árkádja alatt látható gipsz szobrok eredeti változatai az ország különböző településein ma is megtalálhatóak, bronzba öntve vagy márványba faragva. Az udvar hátsó részén, a Kápolnában a Hitvesi szeretet szobrát láthattuk. A délelőtt nagy részét itt töltöttük, majd Tapolca felé vettük az irányt.
Útközben Tihanynál megmártóztunk a Balatonban, majd felfrissülve érkeztünk meg Tapolcára. A Dream Team Café Étteremben finom ebéddel vártak bennünket, majd indultunk a tavasbarlangba.
A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang.
A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik. A Déli Bakony irányából kis mélységben hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. A Bakonyban beszivárgó elnyelődő karsztvizek egy része nagy mélységbe is lejut, ahol a Föld belső hőjétől felmelegszik, majd a törésvonalak mentén felfelé áramlik. Ilyen - 30 °C -nál – melegebb termálvíz tör fel a Kórház- és a Berger Károly-barlang forráskürtőiből. A hideg és a meleg karsztvizek keveredése üregeket, járatokat old ki a mészkőben. Százezer év alatt így jött létre a Tapolcai-tavasbarlang is, amely része a város alatti, immár 10 km hosszúságban feltárt barlangrendszernek. A térség későbbi kiemelkedése miatt a barlangok legfelső része szárazzá vált.
Az összekeveredett 20 °C -ra hűlt langyos vizek a tavasbarlangból tovább áramlanak a felszín alatt, majd a Malom-tó forrásaiban látnak napvilágot. A tó vizének visszaduzzasztása tette lehetővé a barlangi csónakázást.
A csónakázás előtt megtekintettük a fogadóépületben lévő kiállítást, mely bemutatta a karsztvidékek csodálatos világát. 10 terem különleges látnivalói kalauzoltak a titokzatos barlangok világában. A gyerekeket kúszóbarlang várta, és ősföldrajzi festmények engedtek bepillantást letűnt korok élővilágába. A térhatású fotók és a film segítségével magunk is föld alatti felfedezőutakon jártunk. A Lóczy-termen áthaladva megérkeztünk a legnagyobb izgalmakat ígérő részhez, a csónakázáshoz. A türkizkék víz körülbelül 18-20 °C-os, és a legtöbb helyen csupán derékig ér. A csónakok útja a víz által kialakított járatokon át vezetett, amelyeket szépen ki is világítottak, és a kialakított útvonalon mindenki ügyesen manőverezett.
Kirándulásunk utolsó állomása a Malom-tó volt, melynek vize egész évben kellemes a 18 hőfokon feltörő karsztvíz révén. A tóban rengeteg nagyra nőtt, telepített aranyhalat láthattunk, melyek káprázatos látványt nyújtottak.
A napot fagyizással zártuk, majd jókedvűen indultunk hazafelé.