Ebben az évben is izgalommal készültünk erre a rendezvényre. Az idei mesedélutánunk más volt, mint a korábbi években volt. Az idősek napközi otthonát kerestük fel. A generációk találkozása izgalommal töltött el minket.
A tanulók is izgalommal várták a közös találkozást. Természetesen Benedek Elek meséit választottuk a gyermekekkel közösen.
Szeretettel fogadtak, ezt megéreztük már az első pillanatban.
Mesés hangulatot próbáltunk teremteni, előkerült a kis „meseláda”, amelyből előbújtak a kiválasztott mesék, amelyet a gyermekek szépen felolvastak. A meséket megelőzte egy kis verses bevezetés volt, amellyel ráhangolódtunk a mesére. Mindegyik mese nagy sikert aratott. Elhangzott Benedek Elek: Az ember a legerősebb, A bújdosó macska, A só, A kutya meg a nyúl.
A rendezvényen 13 tanuló olvasta a fent említett meséket.
A gyermekek meseolvasása után Takács Gyöngyi napközi otthon vezetője is olvasott egy Benedek Elek mesét. A címe: Az öregek.
Azonban a mesélés nem ért véget, az egyik klubtag szintén készült egy Benedek Elek mesével. A mese címe: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack.
A mesék után próbára tettem a résztvevők mesetudását. A gyermekcsapatok kiegészültek az idősekkel, akik nagy izgalommal álltak a feladat elé. Következett a mesekvíz.
A feladatok megoldásánál kiegészítették egymást a gyermekek és az idősebbek. Mindenki nyert, hiszen örömmel, izgalommal, vidáman töltötték ki a 13+1 totót.
Az ajándékok nem maradtak el. Az ajándékok, amelyeket mi készítettünk egy emlék, amelyet az emlékek dobozába tudják eltenni a résztvevők. A gyerekek egy nyakba akasztható medaliont kaptak, a felnőtteknek pedig egy népmesés könyvjelzőt készítettünk.
A rendezvény végén sok szeretettel megvendégeltek bennünket. Volt terített asztal, mint a mesében. Finomabbnál finomabb sütemények, „hamuban sült pogácsa” szomjoltó limonádé.
Közös éneklés, közös beszélgetés volt a rendezvény zárása.
A rendezvény képei bizonyítják, hogy ez a program nagyon jól sikerült.
Pordán Jánosné
munkaközösség-vezető