A búcsúzó 8. osztály a tanév végén 2 napos kirándulást szervezett Pécsre, és meglátogattuk nemzeti emlékhelyünket is Mohácson. 

Június 7-én kora reggel indultunk, és délre már megérkeztünk első állomásunkra, Mohácsra. Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Mohácsi Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthattuk. A 2011-ben átadott, Szent Koronát formázó impozáns fogadóépületben kapott helyet a csatát bemutató kiállítóterem, amelyben a korabeli fegyverek vannak, és itt nézhettük végig a csatát bemutató filmet is. A kupola formájú felső szintről megnéztük a virágot formázó sírkertet. Idegenvezetőnk végigvezetett minket a sírkerten, előadásával felidézte a magyar történelem e szomorú napját.

Délután megérkeztünk Pécsre a szálláshelyünkre, majd rövid pihenő után folytattuk a városnézést. Ez a csodaszép város bővelkedik látnivalóban. Megnéztük város főterét és annak központi látványosságát a török korból ránk maradt dzsámit, a Zsolnay-kutat, a székesegyházat, láttuk a lakatfalakat, és este a szabadtéri színpadon néptánctalálkozó várt minket. A nap végére kellemesen elfáradtunk, de mindenki olyan jól érezte magát, hogy a szálláson még sokáig beszélgettünk.

Másnap bizony nehéz volt az ébredés, de egy kiadós reggeli után várt minket a Zsolnay Kulturális Negyed. Pécs 2010-ben volt Európa Kulturális Fővárosa, a projekt beruházásaként jött létre ez a látványos kulturális központ. A Planetárium arról híres, hogy Európában elsőként itt állt szolgálatba az a digitális vetítőgép, amely felbontásával, képminőségével emelkedik ki társai közül nemcsak a pécsi, hanem a hazai csillagrajongók legnagyobb örömére. Nagyon érdekes volt a csillagászati bemutató.

A Boltok utcájában, a cukorkaboltban élőben csodálhattuk meg, hogy miként készülnek az édességek. Mindenki maga készítette nyalókával hagyta el az üzletet.

Ezután egy érdekes idegenvezetést hallhattunk a Zsolnay Kulturális Negyedről. Olyan sok látnivaló, érdekesség van itt, hogy több napig sem lehetne mindent áttekinteni.

Ezután megebédeltünk, és indultunk haza, hiszen hosszú az út Szákszendig. Útközben megálltunk a Duna-parton, de mivel nagyon magas volt a vízállás, csupán egy helyen lehetett elérni kezünkkel a hűs vizet. Nagyon meleg volt, kis felfrissülés után folytattuk utunkat. Hazafelé többen pihentek a buszon, és este nyolc órára fáradtan, de élményekben gazdagon értünk haza.

Horváthné Stier Katalin


2019. June 16., 00:01